A Magyar Táncsport Szövetség (MTSZ) megalakulását megelőző időszak

A TáncSport Világszövetség (World DanceSport Federation, WDSF) közvetlen elődjének tekinthető első hivatalos nemzetközi amatőr táncszövetséget Prágában alapították meg még 1935-ben Fédération Internationale de Danse pour Amateurs (FIDA) elnevezéssel, amely ebben a formában 1956-ig működött. Az időközben több névváltozáson átesett, és a mai napig a táncsport nemzetközi irányítási feladatait ellátó TáncSport Világszövetséget közvetlenül ezt követően, 1957-ben hozták létre International Council of Amateur Dancers (ICAD) néven.

A nemzetközi szinten már az 1900-as évek elején elindult társas- majd később versenytánc versenyrendszer hazánkban csak a második világháborút követően, az
1960-as évek elején jelent meg. Az újrainduló tánciskolák népszerűségének növekedésének hatására az ötvenes évek végére a hazai szakemberek is felismerték, hogy a magyar társastáncélet magas szintre fejlesztéséhez tömegeket kell megmozgatni és versenyeket kell rendezni. Ennek érdekében táncklubok létrehozását javasolták, amelyek megalakulását az ifjúsági szervezetek és a népművelés is támogatta.

1961 májusára megalapították az Országos Amatőr Táncverseny Bizottságot, amely – bár az állami támogatás hiánya miatt nem tudta ellátni alapfeladatát – elérte, hogy a társastánc bekerült a „Kulturális Szemle és az Ifjúság a Szocializmusért” elnevezésű mozgalomba. Ez meghozta az áttörést, és több ezer fiatal jelentkezett az amatőr versenyekre és több száz páros vett részt az úgynevezett ’klubközi táncversenyeken’. Bár még ebben az évben megrendezésre került 14 páros részvételével az első nemzetközi stílusú verseny a Kulich Gyula színpadon, tényleges országos működésről azonban csak 1962-63-tól beszélhetünk. 1964-1966 között ugrásszerűen nőtt a társastánc népszerűsége: ez alatt a három év alatt megsokszorozódott a versenyeken résztvevő párosok száma (a kezdeti körülbelül száz páros létszáma három év alatt hozzávetőlegesen nyolcszázra nőtt).
1965-től a Népművelési Intézet feladatai közé bekerült a társastánc módszertan is, ezzel megindult a tényleges nemzetközi tájékozódás és itthon is elérhetővé váltak a korszerű jegyzetek és szakkönyvek. Bár a nemzetközi vérkeringésbe történő bekapcsolódás sok nehézségbe ütközött, a hatvanas-hetvenes évektől több párosnak is lehetősége nyílt a nemzetközi versenyeken történő megmérettetésre. 1966 óta ad otthont Szombathely a méltán népszerű Savaria Nemzetközi Táncversenynek, amely amellett, hogy sok éven keresztül a nemzetközi tapasztalatcsere elsőszámú hazai színterének számított, hosszú időn keresztül egyúttal a magyar bajnokságok színhelyéül is szolgált.

A Magyar Táncsport Szövetség megalapítása

A hazai társas- és versenytánc élet aktív szereplőiben a nyolcvanas évek elején, 1981-ben egy táncverseny kapcsán – a táncpedagógusok problémái és a magyar táncmozgalom témájában – meghirdetett fórumon merült fel az igény az országos sportélet irányítását ellátó szervezet létrehozására. 1984-ben harminc táncpedagógus közreműködésével létrehozták a leendő egyesület illetve szövetség alapító okiratának tervezetét. Elhatározás született, hogy a mozgalmat ne csak az egyesületek tagjai magánszemélyként, hanem fejlettebb formában maguk a táncklubok tagszervezetként képviseljék azt szövetség megalakításával.

Mivel eddig az időszakig a társastánc oktatással és az ahhoz kapcsolódó feladatokkal két nagy szervezet, a Népművelési Intézet és a Táncművészek Szövetsége foglalkozott, az önálló jogosítványokkal felruházott Magyar Táncsport Szövetség megalapítását hosszas előkészítő munkálatok és levelezések kellett, hogy megelőzzék a Művelődésügyi Minisztérium Közművelődési Főosztályával. Az alapító tagok nevében Szalai Attila és Szonda Mária első alkalommal 1984 februárjában, majd egy évvel később megbízott képviselőként Szalai Attila 1985 áprilisában ismételten kérelmet nyújtott be egyesület létrehozásának engedélyezésére. Bár az előzetes – minisztériumok, minisztériumi főosztályok és egyéb szakmai szervezetek közötti – egyeztetési folyamatok során számos észrevétel fogalmazódott meg az új szerveződés szakmai és társadalmi létjogosultságát vitatva, a Magyar Táncsport Szövetség 1985-ben előzetes ellenőrzésre megküldött alapító okiratával kapcsolatosan már nem merült fel kifogás az állami irányítás részéről. A folyamat eredményeként tizenhárom tagszervezet tizenöt küldöttével 1985. október 30-án a budapesti Fészek Klubban megtartották a Magyar Táncsport Szövetség alakuló közgyűlését. A közgyűlésen a Szövetség megalapítását követően elfogadták az alapszabályt, majd megválasztották az újonnan – a Művelődési Minisztérium felügyelete alá tartozó, jogi személyként – megalakult Magyar Táncsport Szövetség tisztségviselőit. A szervezet első elnöke Mauz Gotthárd lett. A Szövetség a közgyűlésen megválasztott tisztségviselőkkel, a jóváhagyott alapszabályzat alapján megkezdte működését. Az alapító okirat rendelkezéseinek megfelelően a szövetség rendes tagja lehetett minden társastánc tevékenységet folytató, Magyarországon működő klub, szakkör, stúdió, csoport. Magánszemélyek pártoló vagy tiszteletbeli tagként csatlakozhattak. A Magyar Táncsport Szövetség alapvető feladataiként és céljaiként az alábbiakat jelölte meg:

  • a társastánc és versenytánc mozgalom kiépítése, egységesítése, terjesztése,
  • a fiatalok mozgás- és viselkedéskultúrájának fejlesztése,
  • közreműködés országos rendezvények (versenyek, fesztiválok) rendezésében,
  • a tagszervezetek és azok tagjainak érdekképviselete,
  • kapcsolatteremtés- és tartás a nemzetközi versenytánc szervezetekkel,
  • a tagok szakmai képzésének elősegítése, tájékoztatók, szakanyagok kiadása, terjesztése, a szakmai képzések új módszereinek terjesztése,
  • a működéséhez szükséges anyagi feltételek előteremtése.

A Szövetség legfőbb szerve a tagszervezetek által választott küldöttekből álló, évente ülésező közgyűlés lett. A közgyűlés hatáskörébe került az alapszabályban rögzített állandó bizottságok tagjainak megválasztása (az alapító okirat ezek közül egyedül a fegyelmi bizottság tagjainak megválasztására nem tért ki), az elnökség kizárólag az ideiglenes vagy állandó jelleggel működő munkabizottságok létrehozására és azok tagjainak megválasztására kapott felhatalmazást. A Magyar Táncsport Szövetség megalakulásakor és az azt követő években az alábbi, 4. számú ábrán ismertetett szervezeti felépítésben és elnökségi összetétellel működött és látta el alapszabályában rögzített feladatait.

A Magyar Táncsport Szövetség mint országos sportági szakszövetség

Az első sporttörvény megjelenéséig a sportági szövetségek vagy az 1989. évi 9. törvényerejű rendelet szerinti szakszövetségként vagy az 1989. évi II. törvény alapján társadalmi szervezetként működhettek. A Magyar Táncsport Szövetség vezetése először a második lehetőség mellett döntött és képviselője útján 1990. márciusában kérelmezte a Fővárosi Bíróságtól a sportszövetség társadalmi szervezetként történő nyilvántartásba vételét.

Három évvel később a sportszövetség 1993. december 19-én megtartott közgyűlése 1993. december 31-ei hatállyal megszüntette a Magyar Táncsport Szövetséget mint az 1989. évi II. törvény alapján működő társadalmi szervezetet, majd 1994. január 1-jei hatállyal megalapította mint az 1989. évi 9. törvényerejű rendelet alapján működő sportági szakszövetséget, és kezdeményezte bírósági nyilvántartásba vételét. A sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény az 1989. évi II. törvényben foglaltak szerint létrejött sportszövetségnek – amennyiben megfeleltek a sporttörvényben meghatározott feltételeknek – lehetőséget biztosított rá, hogy saját elhatározásukból köztestületté alakuljanak.

Már maga ez a tény is egyfajta hatósági jelleget adott az országos sportszervezeteknek, amit csak tovább erősített, hogy ezeket a sportszövetségeket nem a bíróság, hanem az Országos Testnevelési és Sporthivatal (OTSH) vette nyilvántartásba, és felettük a törvényességi felügyeletet az ügyészség helyett az OTSH elnöke gyakorolta. Az előbbiekben ismertetettek alapján kérelmére a Magyar Táncsport Szövetséget az OTSH 1997. májusában kelt határozatával köztestületként nyilvántartásba vette, majd 1999. júliusában (a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény és az 1996-os sportról szóló törvény 1998. XXXI. törvénnyel beiktatott módosítása alapján) az Ifjúsági és Sportminisztérium kiemelten közhasznú szervezetté minősítette.

Míg az 1996. évi sportról szóló törvény még lehetőséget biztosított a köztestületként működő sportági szakszövetségeknek, hogy magán- és jogi személy tagjai egyaránt legyenek, a 2000. évi sporttörvény rendelkezései alapján a szakszövetségeknek már kizárólag csak sportszervezetek lehettek tagjai, magánszemélyek a közgyűléseken – pártoló tagként, szavazati jog nélkül – csupán tanácskozási joggal vehettek részt. Az új törvény megszüntette a sportszövetségek köztestületi jogállását, és a Polgári törvénykönyvben új jogi személy típusként került szabályozásra. A szakszövetségek bírósági nyilvántartásba kerültek, és a törvényességi felügyelet visszakerült az ügyészséghez.

A Magyar TáncSport Szakszövetség a törvényváltozás folyományaként újra tárgyalásokat folytatott a táncsport egyéb területein működő – nemzetközi sportszövetséggel tagsági viszonyban álló – országos szövetséggel és felállított egy struktúra átalakító bizottságot. A bizottság azt a feladatot kapta, hogy dolgozza ki a szövetség új szervezeti felépítését, amely a sporttörvény rendelkezései alapján megalapozza a hatékony működést és lehetőséget biztosít az átalakuló szervezethez csatlakozni szándékozó más országos sportszövetségek integrálódására. A 2001. március 25-én megtartott közgyűlésen a tagság elfogadta a struktúra átalakító bizottság javaslatai alapján előkészített új alapszabályt, határozott az akrobatikus rock’n’roll szakág integrálásáról, és egyúttal elvetette a professzionista szekció és a látványtánc szakág létrehozására vonatkozó előterjesztéseket.

 

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás