BREAK – Ifjúsági Olimpiai válogató – Essen

Interjú Fodor Lajossal, a Szolnoki Break és Extreme Sport Egyesület elnökével:

A messziről jött ember, azt mond amit akar…de vajon kit érdekel a véleménye? Így 17 év távlatából elég hosszúra nyúlt véleményt lehetne formálni. Nem teszem, mert mindannyian tudjuk a nagy igazságot a véleményről. A vélemény olyan, mint az embernek az a bizonyos testrés(z)e; mindenkinek van, de senki sem kíváncsi a másikéra.
Hosszú ideje már, hogy a B-boying (értsd: break tánc) űzése mellett tettem le a voksomat. Az ok amiért így döntöttem mára egészen prózai; egyszerűen ez tesz BOLDOGGÁ. Akkor is ha a helyi (szolnoki) folklórból egy mára legendássá vált párbeszéd visszhangzik a fejemben:
– „Mit is csináltok Ti, GYEREKEK?” (már nem voltunk gyerekek) – „Breakelünk!” (nagy büszkén)
– „Break?! Az egy hülyeség!” …
Taps, függöny, meghajlás. Nemzeti nagy színház, előadás jeles, induljon a fal.
Ma, 2017.-ben, itt Szolnokon, még mindig break-elek, breakel-ünk. Pedig a break, az egy „hülyeség.” Mindig egyértelmű volt, hogy számunkra nem az. Az évek alatt egyértelművé vált szép lassan, hogy mások számára sem az.
Ma 2017.-ben eljutottunk oda, hogy tény, a 2018.-ban megrendezésre kerülő Youth Olympic Games – Ifjúsági Olimpiai Játékok palettáján, Buenos Airesben a b-boying, mint olimpiai „sportág” szerepel. Ehhez persze előbb sikeresen kvalifikálni kell (odáig nem árt persze EDZENI és valamit AKARNI).
Ezen a helyen, illetve mindenhol ahol az olvasó szemöldöke a tarkójáig szalad és a homloka alaposan összegyűrődik, valamint a pulzus száma az egekbe szökken, felhívnám a figyelmet a mondanivalóm elején található „vélemény” definícióra.
Az Ifjúsági Olimpiai Játékok Bboying kvlafikációja elindult, ami 3 fordulóból áll. Az első fordulón 6 magyar fiatal vett részt, mind a hatan tovább jutottak a 2017.10.22. napon Németországban, Essen-ben megrendezésre kerülő; „Breaking For Gold Stage 2 Qualifier- Europe/Africa” , mondjuk úgy: „Olimpiai selejtező -Gyerek kategóriába”. http://www.battleoftheyear.de/
A munkahelyemen népszerű szállóige: „Ha megjött a lift, be kell szállni.” Mi, a mai napon, 2017.10.20.-án este 18:00 órakor beszállunk a liftbe,ami egészen Essenig repít minket.
Nézzük kik miatt is szállunk be a liftbe. A hat magyar fiatal, akik az Ifjúsági Olimpiai Játékok selejtezőjének második fordulójában, – „Breaking For Gold Stage 2 Qualifier- Europe/Africa” – képviselik hazánkat, név szerint:

1. Petra Szarvák Szolnok, That’s All-Stay Fresh Crew
2. Enikő Török Budapest
3. Kevin Bradács Martfű, That’s All-Stay Fresh Crew
4. Dominik Karvaly Sopron
5. Dániel Pály Debrecen
6. Márk Krisztián Varga Budapest

értük kell izguljunk, hogy az a bizonyos lift, Essenből tovább repítse őket az Ifjúsági Olimpiai Játékokig. Legyünk rájuk büszkék, örüljünk nekik és persze szorítsunk is nekik gőzerővel.

Tény és nem vélemény, hogy ehhez szükség van/volt anyagi támogatásra (is).
A szó, amit mindannyian keresünk: a KÖSZÖNÖM!!!
Én ezúton köszönöm – a teljesség igénye nélkül,

1. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Sportért Felelős Államtitkárságának. A projekt Dr. Szabó Tünde Államtitkár támogatásával valósult meg.

2. A Magyar TáncSport Szakszövetségnek és külön a szövetség elnökének, Sági István Úrnak, a munkáját, a segítőkészségét, fiatalos lendületét, és a Tánc szeretetét. (Honlap: https://mtasz.hu/)

3. A Szolnoki Break Tánc és Extrém Sport Egyesület minden tagjának (akik a szememben a valaha volt legnagyobb B-BOYOK és EMBEREK) a munkáját, külön kiemelve, János Cseh munkásságát.

4. Barhács Tamás aka Barhx, a szolnoki Hip-hop kultúra MC (rap előadója) aki a szememben vitathatatlanul REAL és nagy szívű EMBER valamint nem mellé beszél, mert jól tudja csak „CSAK EGY ÚT VAN.”

5. A versenyzők szüleinek, hogy azon a bizonyos estén nem mentek moziba, hanem inkább a hálószobában maradtak. Viccet félre téve, köszönöm gyermekeik mellett és nevükben, a szülői szeretet, az időt, energiát és áldozatot, mindazt amit csak egy SZÜLŐ érhet gyermeki kapcsán.

6. Köszönöm mindazon breakeseknek, akik BÁRMILYEN FORMÁBAN segítették ezeknek a fiataloknak a munkáját vagy tettek a kultúráért!

A sort hosszan folytathatnám, de nem teszem mert gyanítom ezt senki sem olvassa el végig.

Én meg…nos hát én meg vagyok aki vagyok és néha agymenést kapok, elnézést ha valakit tevéssel vagy nem tevéssel megbántottam, végezetül csak azzal búcsúznék;

„Végül nem az a fontos hogy mit gondolsz, csakis az számít amit TESZEL.”